A Dresch Quartet vezetője, Dresch Dudás Mihály 1955-ben született. A – meglepő módon – gépipari szakközépiskolát végzett, egykor mechanikai műszerészként dolgozó Dresch Dizzie Gillespie és John Coltrane hatására kezdett el szaxofonozni, és 1979-ben végzett a dzsessztanszakon. Első együttesét 1984-ben alapította. A zenekarhoz kis időre csatlakozott az azóta szédületes szólókarriert befutott Lajkó Félix is. Lajkót Kovács Ferenc váltotta fel, így stabilizálódott a Dresch Quartet klasszikus felállása.

A zenekar 1998-99 tájékán átalakult, és az "új" Dresch Quartet zenészei azóta játszanak együtt. Talán senkinek sem sikerült következetesebben ötvözni a magyar népzenei hagyományt a klasszikus amerikai dzsesszel. Dresch a népzenei motívumok beemelésével egészen új mélységeket adott a bebopnak – és fordítva. A kortárs világzene gyakran felületes "árukapcsolásaival" ellentétben a Dresch Quartet zenéjében egyedülálló és egymástól elszakíthatatlan módon szövődnek egybe a pentatónia, Coltrane jellegzetes futamai, a ritmusszekció szvinges húzása, a meglepő dinamikai váltások, a free jazz szabadsága és a hangszeres virtuozitás. A Dresch Quartet az utóbbi időben Kovács Ferenc helyett gyakran lép fel a zseniális cimbalomjátékossal, Lukács Miklóssal, akinek húzós szvingjei és dinamikus szólói nehezen kiheverhető élménnyel szolgálnak.

A zenekar felállása
Dresch Dudás Mihály: tenor- és szopránszaxofon, furulya
Lukács Miklós: cimbalom
Szandai Mátyás: bőgő
Baló István: dob

Vendégek:
Szalai Péter - tabla
Csoóri Sándor Sündi - brácsa

Diszkográfia
Sóhajkeserű, 1985
Hazafelé (szólólemez), 1987
Gondolatok a régiekről, 1990
Zeng a lélek, 1993
...Folyondár..., 1995
Túl a vízen, 1996
Hűs ég (szólólemez), 1997
Révészem, révészem, 1998
Mozdulatlan utazás/Riding the Wind, 2000
Szép csendesen (szólólemez), 2001
Hungarian Bebop (Archi Shepp-pel), 2002
Egyenes zene, 2004

KAPCSOLÓDÓ LINKEK

Kaltenecker Zsolt honlapja

Az új trió tagjai nem mondhatják idegennek egymást, hiszen két külön felállásban már hosszú évek összeszokott játéka jellemző rájuk. Ám a rajongók tudják, hogy Kaltenecker Zsolt, Borlai Gergő és Lukács Péter esetében ennél sokkal többről van szó: a dobos fenomén Borlai a hazai jazz két legbátrabb zenekarának is tagja, és most e két együttes szólistáival kovácsolódik egy közös örömzenekarrá. A European Mantra gitárosára – Lukács Péter – illetve a Kaltenecker triót vezető billentyűsre egyaránt jellemző, hogy a kortárs improvizáció lehetőségeit olyan hihetetlen széles keretek között értelmezik, amelyre az általuk képviselt magas színvonalon pillanatnyilag nehéz találni további itthoni példákat. Közös játékuk minden bizonnyal a két formáció közös többszöröse: fantasztikus együttjáték, a fizika határait súroló technikai megoldások, megalkuvásoktól mentes dinamikai és harmóniai megoldások teremtenek egyedi műfajt a színpadon.

Felállás:
Kaltenecker Zsolt – szintetizátorok
Lukács Peta – gitár
Borlai Gergő – dob
 

KAPCSOLÓDÓ LINKEK

Lajkó Félix

Lajkó Félix zenéjét nehéz műfaji vagy stiláris kategóriába sorolni, ugyanis éppúgy megtalálhatók benne a klasszikus zene, a magyar és más kelet-európai népzenék motívumai, a dzsessz és a blues, ami pedig ezeket a látszólag egymástól távoli elemeket képes összekötni, az Lajkó Félix virtuozitása és játékának sodró ereje, a közönségre ható szuggesztivitása.

Lajkó Félix Topolyán (Vajdaság) született 1974. december 17-én, a nyilas jegyében. (Beethoven ugyanezen a napon született 1770-ben.) Zenekedvelő családban nevelkedett, amelynek korábban egyetlen tagja sem választotta a zenélést élet- és szakmai hivatásul.

Első hangszere a citera volt, amellyel tíz éves korában ismerkedett meg. Hegedűt az általános iskola 6. osztályában vett a kezébe először. Az alsófokú zeneiskolát három év alatt végezte el Kishegyesen. A szabadkai zenei középiskola második osztályát otthagyva indult el Budapestre kölcsönkért hegedűvel, ahol a Dresch Quartett tagja lett. Azóta ingázik Budapest és Szabadka között, egyformán képviselve és összekötve az anyaországot és a Vajdaságot.

Sok neves együttessel és egyéniséggel dolgozott. Tagja volt Szabados György együttesének a Makúznak és Boris Kovac zenekarának, a Ritual Nova-nak. Számos alkalommal fellépett a világhírű japán bhutó táncossal, Min Tanaka-val, a francia Noir Désir zenekarral. Több koncertet adott Alexander Balanescu-val, Boban Markovic rézfúvós roma zenekarával. Több színházi előadáshoz írt zenét. Egyebek közt a Szabadkai Népszínház "Közellenség" című darabjának teljes zenei anyagát szerezte, de az orléans-i Jozef Nadj is rendszeresen kéri fel zenei kíséret komponálására és szolgáltatott már zenei anyagot Bozsik Yvette koreográfiájához is. A jugoszláviai Ljubiša Samardžic "Kerekek" című filmjének teljes zenei anyagát Ő szerezte. Nevéhez fűződik az 1998-as szarajevói kulturális fesztiválnak, a Sarajevska Zima himnuszának megkomponálása. Számos nagyjátékfilmben szerepelt és róla forgatta Jancsó Miklós a "Játssz Félix, játssz!" című kisfilmjét. Írt zenét a Velencei Biennálé "Új Atlantisz felé" című projektjéhez 2000-ben.

Hegedűjátékával elbűvölte Tokió, Amsterdam, Berlin, Pozsony, Prága, Budapest, Brassó, Belgrád, Szarajevó, Ljubljana, Frankfurt, Lyon, Bordeaux, Velence, Verona, Edinburgh, London, zeneértő közönségét. Visszatérő vendége a párizsi Théâtre de la Ville színpadának, 2001-ben vendége volt zenekarával Pina Bausch wuppertali fesztiváljának és Ő nyitotta meg 2000-ben a Monacó-i Grimaldi Fórum kulturális és konferencia központot. 2001-ben, a franciaországi Magyar Év egyedüli fellépőjeként játszott az Avignoni Színházi Fesztivál keretén belül a Pápai Palota udvarán.