Bada Dada 1963-ban született Újvidéken. Művészképző középiskolába járt, ezt követően tengerészkatona volt Pulában, majd az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékének volt hallgatója.

Ezután szabad művészként tevékenykedett a szó legnemesebb értelmében. Életét leginkább a festészet töltötte ki, valamint a költészet és alkalmanként a zene, emellett alkalmi fizikai munkákat vállalt és kalligráfiai megbízásokat.

Szellemileg Szentendrén érezte otthon magát, ahová meleg baráti szálak kötötték az egykori Bizottság tagjaihoz.
Egyedülálló költészeti és képzőművészeti tevékenysége leginkább végtelenül humoros-szkeptikus világlátásában domborodott ki.

Népszerűségét, ismertségét leginkább az Apa kocsit hajt című szerzeményének köszönheti, amelyet még újvidéki műteremszobájában készített egy közönséges kazettás magnóval, amelyre egyszerre énekelt és harmonikázott. Ezt a felvételt mára szinte az ország minden zugában ismerik.

Bada Dada utolsó éveiben félig visszavonultan élt Rákoskeresztúron. Főleg képzőművészettel foglalkozott és néhány különös hangulatú öndokumentáló filmet és hangfelvételt készített.

Alkotói szellemisége az eksztatikus életigenlés, humor és erotika, valamint a súlyos depresszió, kiábrándultság és élettagadás között ingadozott. Alkotói tevékenysége a magyarországi és a vajdasági avangárd és underground kultúra egyik meghatározó és megkerülhetetlen egyéniségévé tette.