„Nézz szét e beszédben, és mondd csak, tudnál még szeretni?! És ne gondolj az emberrel közben, ezért magadra se, mintha áldozatra, láss csak át azon, nézz keresztül rajta, tapintsd ki valahány porcikáját, értelmezd szét, miben otthon sosem voltál, és itthon is csak most vagy és jelen, miként velem, ahol mindig csak fulladtál és fulladsz nyomában a nyomnak, amely fulladásban beléd szerettem, de ne gondolj a halállal se, miként az emberre, se kéjre, mert ha van agapé, akkor ez az.”

Kondor Péter János az ÚjNautilus Irodalmi és Társadalmi Portál próza rovatának szerkesztője; irodalom- és kultúratudomány szakon végzett a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Egy tanulmány (Az esemény, az elemi narratíva és az idő elbeszéléselméleti összefüggései munkacímű), illetve egy prózakötete (Vronszkij százados megmentése munkacímű) van előkészületben; legutóbbi kötete: Az írás harmadik aránya, versek, 2004.