Stuck Mojo (USA)
Az atlantai négyes vitathatatlanul a metál/hardcore, ha úgy tetszik, a rap metal legnagyobb klasszikusai közé tartozik. Habár a kilencvenes években aránylag kevesebb figyelem irányult a Stuck Mojóra, mint mondjuk a Rage Against The Machine-ra, a Suicidal Tendences-re vagy éppen a Faith No More-ra, ma már világos, hogy a műfaj egyik alapvető együttesével van dolgunk. A követők, mint például a Limp Bizkit vagy a Linkin' Park, de a kortárs nu metal is igen sokat köszönhetnek a Stuck Mojónak, amely leginkább Rich Ward összetéveszthetetlen gitárjátékával és az egykori rapper-énekes, Bonz zseniális nyelvjátékaival tűnt ki.
A zenekar karrierje kétségkívül az 1998-as Rising albummal ért zenitjére, ami a mai napig a rap metal egyik titkos gyöngyszeme: elképesztő tempó és tempóváltások, nagyszerűen eltalált gitártémák és -hangzás, változatosság, némi egészséges mértékű elektronika és szkreccs kavarog a lemezen.
A Stuck Mojo sajnos éppen az igazi siker küszöbén oszlott fel 2000-ben. Ötéves kihagyás után állt össze ismét, immár új frontemberrel, Lord Nelsonnal, akinek átélt, szenvedélyes, kis túlzással "gospeles" rapje nagyott lendített a zenekaron. A visszatérés és a legfrissebb lemez - azon túl, hogy a brutális gitárok mellett meglepetésre jócskán szerepelnek rajna hangminták is - azonnal a viták kereszttüzébe állította a Stuck Mojót. Open Season című számát a YouTube szerkesztői - állítólagos iszlámellenessége miatt - időlegesen levették az oldalról. Végül a zenekar érvelése (nem az iszlám, hanem annak militáns és szélsőséges irányzata ellen tiltakoznak) meggyőzte a kétkedőket, így politikai vitáktól mentesen élvezhetjük a masszív hangzást, a kitűnő (és helyenként meglepően lírai) szövegeket, Ward remek gitárjátékát, egyszóval mindazt, amitől a Stuck Mojo igazán nagy.
A zenekar tagjai
Lord Nelson: szöveg, ének
Rich Ward: gitár
Mike Martin: gitár
Sean Delson: basszusgitár
Rodney Beauboeuf: dob
Lemezek
Snappin' Necks, 1995
Pigwalk, 1996
Rising, 1998
Declaration of a Headhunter, 2000
Violate This, 2001
Southern Born Killers, 2006
A zenekar karrierje kétségkívül az 1998-as Rising albummal ért zenitjére, ami a mai napig a rap metal egyik titkos gyöngyszeme: elképesztő tempó és tempóváltások, nagyszerűen eltalált gitártémák és -hangzás, változatosság, némi egészséges mértékű elektronika és szkreccs kavarog a lemezen.
A Stuck Mojo sajnos éppen az igazi siker küszöbén oszlott fel 2000-ben. Ötéves kihagyás után állt össze ismét, immár új frontemberrel, Lord Nelsonnal, akinek átélt, szenvedélyes, kis túlzással "gospeles" rapje nagyott lendített a zenekaron. A visszatérés és a legfrissebb lemez - azon túl, hogy a brutális gitárok mellett meglepetésre jócskán szerepelnek rajna hangminták is - azonnal a viták kereszttüzébe állította a Stuck Mojót. Open Season című számát a YouTube szerkesztői - állítólagos iszlámellenessége miatt - időlegesen levették az oldalról. Végül a zenekar érvelése (nem az iszlám, hanem annak militáns és szélsőséges irányzata ellen tiltakoznak) meggyőzte a kétkedőket, így politikai vitáktól mentesen élvezhetjük a masszív hangzást, a kitűnő (és helyenként meglepően lírai) szövegeket, Ward remek gitárjátékát, egyszóval mindazt, amitől a Stuck Mojo igazán nagy.
A zenekar tagjai
Lord Nelson: szöveg, ének
Rich Ward: gitár
Mike Martin: gitár
Sean Delson: basszusgitár
Rodney Beauboeuf: dob
Lemezek
Snappin' Necks, 1995
Pigwalk, 1996
Rising, 1998
Declaration of a Headhunter, 2000
Violate This, 2001
Southern Born Killers, 2006