Caspar Brötzmann - aki 1962-ben született a háború után kettéosztott Németországban - először zongorázni kezdett, fő ihletője édesanyja „Hausmusik”-ja (német hagyomány, ahol a család összegyűlik, hogy együtt muzsikáljanak) és apja, a virtuóz szaxofonóriás, Peter Brötzmann, más néven „The Teuton Axe“ – az európai free jazz mozgalom kulcsszereplője, fluxusművész játéka.
Caspar félt szigorú apjától, így inkább a gitárt választotta, és azt a hard rock hangzást, amelynek Ritchie Blackmore, Jimmy Page és Jimi Hendrix voltak a zászlóvivői. Caspar szerint a gitár „pajzsa lett a nyugtalanító világgal szemben”. „Nem a virtuozitásról volt szó” – folytatja Caspar „inkább a hangszer szeretetéről”.
Casparnak nincs formális képzettsége, de Hans Reichel – egy családi barát és egy avantgárd gitáros, aki saját hangszereit építette – megmutatta neki az akkordokat, tonailtásokat, tudnivalókat, valamint azt, hogy hogyan kell manipulálni a gitár működését és mechanikáját.
Caspar Brötzmann Massakerének a zenéje zengően egyedi, melybe ultranehéz riffeket és ütemeket, baljóslatú törzsi énekeket és nyers fizikai erőt varázsol korának e három baljós és büszke zenészelméje a közönségének. Összefüggéstelen, egységes energiafolyamukat több lemez is megörökítette már, de még ennél is jobban élvezhető élőben.