Elővételes jegy
Ötven éves a kortárs magyar és nemzetközi zenei színtér Paganinije! A szabadkai hegedű- és citera-virtuóz, zenekarvezető, zeneszerző, dzsesszes és etnós, magyar és balkáni, keleti és nyugati, improvizatív és klasszikus, tradicionális és kísérleti, és még megannyi jelzővel illethető, ám következetesen valamennyi besorolás alól rendre kibúvó alkotói egyénisége immár Kelebiától Japánig, Belgrádtól Londonig és Budapesttől Berlinen és New Yorkon át Pekingig nem csak, hogy ismerős, de a legjobbakkal és legkiválóbbakkal a különböző toplistákon a legnagyobb elismerések közepette ünnepelt zenei alkotó.
Mintha még tegnap lett volna, amikor elkezdtük megismerni szólóprodukcióiban, majd Dresch-ékkel, később pedig egyre híresebb és híresebb szupersztárokkal duóban Balanescu-tól a Volosi-ig, valamint a legelképesztőbb felállású és mégis mindig sodróan zseniális saját formációival a Vajdaságból.
Ünnepeljük meg ennek a szédületes, egyedülálló és megismételhetetlen zenei zseninek karrierje csúcsán az ötvenedik születésnapját együtt, adjunk neki vissza abból az energiából, amelyből tőle eddig oly sokat kaptunk, lubickoljunk a végtelen kreativitás hangzásaiban, szárnyaljunk megzabolázhatatlan dallamain és tomboljunk felkorbácsoló lendületű zenei vehemenciájára!
Ez egy vissza nem térő alkalom arra, hogy számos legendás koncertje helyszínén, az A38 Hajón feltegyük fantasztikus koncertjeinek sorára a koronát, s megünnepeljük e hallgatag zseni legmélyebb zenei kitárulkozását ötvenedik születésnapja alkalmából a legkiválóbb akusztikai minőségben.
Az 50. jubileum első helyszíne az A38 Hajó!
Felállás:
Lajkó Féix – hegedű, citera
Kurina Michael - cimbalom
Kurina Ferenc – nagybőgő
Layra
LAYRA, avagy Tóth Eszter énekes-dalszerző újonnan bemutatkozó szólóprojektje folk és világzenei elemekből épít egy különleges, magával ragadó világot, ahol a női őserő, az intim történetmesélés, a népdalokban kifejezett nyers érzelmek és saját szövegeinek természetessége harmonikusan egészítik ki egymást. Eszter citerán, gitáron, oktáv mandolinon, keretes dobon és banjon játszik, az utóbbi években a Napfonat a cappella női énekegyüttesben, a Lanou zenekarban és a Noémo formációban alkot aktívan, valamint szólóban is rendszeresen fellép.
Megvalósult a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Lajkó Félix zenéjét nehéz műfaji vagy stiláris kategóriába sorolni, ugyanis éppúgy megtalálhatók benne a klasszikus zene, a magyar és más kelet-európai népzenék motívumai, a dzsessz és a blues, ami pedig ezeket a látszólag egymástól távoli elemeket képes összekötni, az Lajkó Félix virtuozitása és játékának sodró ereje, a közönségre ható szuggesztivitása.
Lajkó Félix Topolyán (Vajdaság) született 1974. december 17-én, a nyilas jegyében. (Beethoven ugyanezen a napon született 1770-ben.) Zenekedvelő családban nevelkedett, amelynek korábban egyetlen tagja sem választotta a zenélést élet- és szakmai hivatásul.
Első hangszere a citera volt, amellyel tíz éves korában ismerkedett meg. Hegedűt az általános iskola 6. osztályában vett a kezébe először. Az alsófokú zeneiskolát három év alatt végezte el Kishegyesen. A szabadkai zenei középiskola második osztályát otthagyva indult el Budapestre kölcsönkért hegedűvel, ahol a Dresch Quartett tagja lett. Azóta ingázik Budapest és Szabadka között, egyformán képviselve és összekötve az anyaországot és a Vajdaságot.
Sok neves együttessel és egyéniséggel dolgozott. Tagja volt Szabados György együttesének a Makúznak és Boris Kovac zenekarának, a Ritual Nova-nak. Számos alkalommal fellépett a világhírű japán bhutó táncossal, Min Tanaka-val, a francia Noir Désir zenekarral. Több koncertet adott Alexander Balanescu-val, Boban Markovic rézfúvós roma zenekarával. Több színházi előadáshoz írt zenét. Egyebek közt a Szabadkai Népszínház "Közellenség" című darabjának teljes zenei anyagát szerezte, de az orléans-i Jozef Nadj is rendszeresen kéri fel zenei kíséret komponálására és szolgáltatott már zenei anyagot Bozsik Yvette koreográfiájához is. A jugoszláviai Ljubiša Samardžic "Kerekek" című filmjének teljes zenei anyagát Ő szerezte. Nevéhez fűződik az 1998-as szarajevói kulturális fesztiválnak, a Sarajevska Zima himnuszának megkomponálása. Számos nagyjátékfilmben szerepelt és róla forgatta Jancsó Miklós a "Játssz Félix, játssz!" című kisfilmjét. Írt zenét a Velencei Biennálé "Új Atlantisz felé" című projektjéhez 2000-ben.
Hegedűjátékával elbűvölte Tokió, Amsterdam, Berlin, Pozsony, Prága, Budapest, Brassó, Belgrád, Szarajevó, Ljubljana, Frankfurt, Lyon, Bordeaux, Velence, Verona, Edinburgh, London, zeneértő közönségét. Visszatérő vendége a párizsi Théâtre de la Ville színpadának, 2001-ben vendége volt zenekarával Pina Bausch wuppertali fesztiváljának és Ő nyitotta meg 2000-ben a Monacó-i Grimaldi Fórum kulturális és konferencia központot. 2001-ben, a franciaországi Magyar Év egyedüli fellépőjeként játszott az Avignoni Színházi Fesztivál keretén belül a Pápai Palota udvarán.
