“Ma éjjel Szaddám romok között sétál”
“Emlékezz a fekete napodra”
“A körülményeket hamar megkérdőjelezték”
“Recsegő hangok jönnek ki egy Motorola walkie-talkieból”
“Ahol pénz van, ott nincs megbocsátás”
Mondanánk, hogy beszédes számcímek, de akkor éppen hazudnánk. A Prurient alteregójával csikorgató zajviharokat keltő Dominick Fernow néhány éve gondolt egyet, és útjára indította a Vatican Shadow nevű pszeudovallásos-milicista iparitechnó projektjét, ami nem válaszokat szolgáltat, hanem kérdéseket vet fel. Baljós és konspiratív hangulatú, nem túl rózsás jövőképet festő kémjáték-zenéjének nincsenek hősei, csak bábui az aggasztó korszellem sakktábláján, amiket ő mozgat minduntalan - de amik egy pillanatra sem árulják el, hogy melyik oldalon állnak.
Aki ott volt 2014-ben az UH Fest megfelelő napján, az tudja jól, hogy egy Vatican Shadow fellépést képtelenség elfelejteni. És azt is, hogy utána egy jó ideig a háta mögé fog nézegetni az éjjeli utcán, amerikai-jemeni-csecsen hármasügynököket keresve. “Azt akarom, hogy táncoljanak az emberek. De a tánc nem feltétlenül jelent örömteli mókát. A tánc energia, a tánc félelemnélküliség” - nyilatkozta egyszer Fernow. Ideje leporolni a legkényelmesebb fekete-kamuflázs szettet.