WHY WHY
Stílusukat indie, alternatív és elektronikus zenei egyveleg jellemzi. Saját szerzeményeik nagyobb részt magyar, kisebb részt angol nyelven íródnak. Az ősibb időktől inspirált modern hangzásukban tetten érhetőek a Depeche Mode, a The Beatles, David Bowie, U2 és a Muse hatásai.
Drive Moya
Találkozzunk három férfival, akik szinte kifinomítatlan zenei képességeik határain belül dolgoznak, ritkán mozognak sokat a színpadon, de megbökik annak a fajta zajnak a határait, amelyet egy standard rocktrió képes generálni, és mégis dallamosan, lélekben, sőt finoman szólal meg. Ezeket a srácokat a 90-es évek kísértik, de hatásukat úgy űzik ki, hogy érdekes, új formákba csavarják őket. Juro gitáros torz és sérült adatokat szór ki hangszeréről meglepő digitális mintázatokban, míg a basszusgitáros Simon ugrál, buborékol és bömböl, Philip dobos pedig úgy tartja össze mindezt, mint egy túlhajszolt kovács egy kivehetetlen fülférgével. Második albumuk, a 'The Great End', amely 2024 februárjában jelent meg a Noise Appeal Recordsnál, számos személyes és globális tapasztalatból merít ihletet, meglepően eufórikus csomagba csomagolva a halállal, veszteséggel és instabilitással kapcsolatos elfoglaltságot. Az eredmények a háromperces popdaloktól a hosszú, dübörgő rock-kutatásokig terjednek, minden dallal más hangulatot ütnek meg, és a legkülönfélébb műfajokkal flörtölnek anélkül, hogy igazán beleillenének egyikbe sem. Túl gyors ahhoz, hogy slowcore legyen, túl popos a post-rockhoz, és nem elég álmodozó a shoegaze-hez. A végén ez egy jó régimódi alt-rock koktél. Tehát piríts, és készülj a végére.